2017. évi jelentés az uniós polgárságról

Hírek // 2017.01.30

Január 24. az Európai Bizottság közzétette harmadik jelentését az uniós polgárságról, amelyben számot ad a 2014 óta elért előrelépésről, valamint bemutatja, milyen intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy az uniós polgárok teljes mértékben élni tudjanak jogaikkal a munkavégzés, utazás, tanulás vagy a választásokon való részvétel során.

Az európaiak jobban tudatában vannak az uniós polgári jogállásuknak, mint valaha, és egyre nő azok aránya, akik jobban meg szeretnék ismerni az ehhez kapcsolódó jogaikat. Öt európai közül négy különösen nagy becsben tartja a szabad mozgáshoz való jogot, amelynek köszönhetően az EU-n belül bárhol szabadon letelepedhetnek, dolgozhatnak, tanulhatnak vagy üzleti tevékenységet folytathatnak (2016. decemberi Eurobarométer felmérés). Azonban az ismeretek hiánya miatt az uniós polgárok nem élnek teljes mértékben az európai parlamenti és a helyi választásokra vonatkozó választójogukkal, és sokan nem tudnak a más uniós tagállamok nagykövetségein keresztüli konzuli védelemhez való jogukról. Az uniós polgárságról szóló 2017. évi jelentés ismerteti a Bizottság prioritásait e jogok még nagyobb fokú tudatosítása és gyakorlati érvényesítésük megkönnyítése terén.

Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért – és egyben az uniós polgársághoz kapcsolódó jogokért – felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Az európaiak 87 %-a tudja, hogy uniós polgár is egyben, amely minden korábbinál jelentősebb arány, ugyanakkor nincsenek teljesen tisztában az uniós polgársághoz kapcsolódó jogokkal. Az európai polgárság fontos jogokat és szabadságokat biztosít, és lehetővé teszi az uniós döntéshozatali eljárásban való demokratikus részvételt és aktív szerepvállalást is. Lehetővé akarjuk tenni számukra, hogy jobban megismerjék uniós jogaikat és könnyebben élhessenek azokkal.”

Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos így nyilatkozott: „Az Európai Unió az európai polgárokért és rajtuk keresztül működik. Annak érdekében, hogy az uniós polgárok teljeskörűen élhessenek jogaikkal és szabadságaikkal az egyre fokozódó mértékű nemzetek feletti kihívások idején, elkötelezettek vagyunk az EU-n belüli biztonság megszilárdítása, valamint közös külső határaink védelmének megerősítése érdekében végzett munka folytatása mellett.”

A jelentés a polgároktól felmérések és nyilvános konzultáció keretében kapott visszajelzéseken alapul, és a következő négy fő területre összpontosít: 1) az uniós polgársághoz kapcsolódó jogok és a közös uniós értékek érvényesülésének előmozdítása; 2) az Unió demokratikus életében való polgári részvétel erősítése; 3) az uniós polgárok mindennapi életének egyszerűbbé tétele; 4) a biztonság megszilárdítása és az egyenlőség előmozdítása.

E célok megvalósítása érdekében a Bizottság számos fellépést tervez, többek között az alábbiakat:

  • Az egész Unióra kiterjedő tájékoztató kampány szervezése az uniós polgársághoz kapcsolódó jogokról, hogy a polgárok jobban tisztában legyenek jogaikkal.
  • Az önkéntes szerepvállalás erősítése: A Bizottság több lehetőségek akar kínálni az európai fiataloknak a társadalom építésében való tényleges közreműködéshez és a szolidaritás kifejezéséhez. A 2016. december 7-én létrehozott Európai Szolidaritási Testület lehetőséget kínál a fiataloknak arra, hogy értékes munkatapasztalatot szerezzenek és egyúttal a rászorulókkal való szolidaritást is kifejezésre juttassák.
  • Javaslat benyújtása egy egységes digitális portál kialakítása érdekében, hogy a polgárok számos adminisztratív kérdés tekintetében egyszerűen, az interneten keresztül hozzáférhessenek információkhoz, segítséghez és problémamegoldó szolgáltatásokhoz.
  • A civil párbeszédek és a nyilvános vita intenzívebbé tétele az uniós polgárokkal való eszmecsere érdekében, valamint azért, hogy a lakosság jobban megértse, milyen hatást gyakorol az Unió mindennapi életükre. A Juncker elnök vezette Bizottság hivatalba lépése óta már 125 civil párbeszédet szervezett.Az uniós polgárok aktív és passzív választójogának gyakorlását elősegítő bevált gyakorlatok népszerűsítése, különösen a 2019-es választásokra való felkészülés során.

Háttér-információk

Minden olyan személy, aki valamely uniós tagállam állampolgára, egyben uniós polgár is. Az uniós polgárság nem váltja fel a nemzeti állampolgárságot, hanem kiegészíti azt. Értékes státuszról van szó, amely számos szabadságot biztosít a polgároknak, így például a szabad mozgás jogát, a konzuli védelemhez való jogot, valamint azt, hogy – bárhol is élnek az Európai Unió területén belül – aktív és passzív választójoggal rendelkeznek a helyhatósági és az európai parlamenti választásokon.

Az Európai Bizottság gondoskodik arról, hogy az uniós polgársághoz kapcsolódó jogok kézzelfogható valósággá váljanak a polgárok számára. 2010 óta háromévente jelentést készít az uniós polgárság előmozdítása és megszilárdítása érdekében tett főbb kezdeményezésekről. A jelentések a polgároktól kapott visszajelzéseken, a benyújtott petíciókon, valamint a biztosok és a polgárok közötti közvetlen párbeszéden alapulnak. 2015-ben a Bizottság egy nyilvános konzultációt folytatott és két felmérést végzett az uniós polgárságról és a választójogról, és ezek eredményeit az uniós polgárságról szóló, 2017. évi jelentés tartalmazza.

További információk

SZÓLJ HOZZÁ!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.