Farsang és karnevál mindenfelé Európában

Hírek // 2016.02.15

Február a farsang időszaka, amelynek minden európai országban keresztény és pogány szokásokkal keveredő, gazdag hagyományai vannak. (A pogány hagyományokat, vidéki hagyományokat összesítő posztunkat a busójárásról és a rokon európai fesztiválokról itt olvashatjátok.) Ez egyrészt a húsvét előtti nagyböjtöt megelőző ünneplés (és megengedett dőzsölés) időszaka, de a téltemetés, tavaszvárás és tavaszköszöntés ünnepe is.

 

 

Az időszak hagyományosan vízkereszttől hamvazószerdáig, azaz idén január 6-tól március 5-ig tart. Ha belegondolunk, alapvetően nem túl vidám szakasza ez az évnek – a hideg és sötétebb nappalok még jellemzőek, de az adventi készülődésen és karácsonyi ünnepeken már túl vagyunk. Nem is csoda, hogy Európa legtöbb vidékén – vidéken és nagyvárosokban egyaránt – ez jellemzően a gazdag bálok, karneválok, az önfeledt mulatozás, dús lakomák, az életöröm, szórakozás, bolondozás és tánc időszaka, amelyekkel kis vidámságot csempészünk a hideg téli napokba. A karneváli időszak gyökerei az ókori Görögországba és a római birodalomba vezetnek. A farsangi szezon előképe a görögök Dionüsszia nevű télzáró ünnepségsorozata, amelyet a bor istene, Dionüszosz tiszteletére rendeztek, és hasonló szokások köré épült a rómaiak Bacchanalia ünnepsége is.

 

A világ legismertebb karneválja kétségkívül az évszázados hagyománnyal rendelkező riói karnevál – igazi örömünnep, ahol a sokszor keveset takaró jelmezek és a tánc, a szamba a főszereplők. Európából a velencei karnevál a legismertebb, ahol szintén díszes (de már sokkal többet elfedő) maskarákba és álarcokba öltözött emberek lepik el a várost. Számtalan, hasonló hagyományokkal rendelkező hatalmas karnevál létezik még szerte Európában, talán nem is gondolnátok, milyen sokfelé – ezekből mutatjuk be most a legnagyobbakat. (Pinterest oldalunkon további képeket találtok valamennyi itt bemutatott karneválhoz.)

 

A velencei karnevál (február 15. – március 4.) Idén február közepén kezdődik a karnevál Velencében, amelynek programjában színházi előadások, koncertek, bálok és jelmezversenyek követik egymást, a Szent Márk téren pedig minden este szabadtéri buli várja a látogatókat. Az első lejegyzett karnevált 1094-ben rendezték meg a dózse tiszteletére, bár hivatalos ünneppé csak a XIII. században vált. A karneválok idejére minden tilalmat feloldottak, de az utcákat elárasztó álarcos tömeget egy idő után különféle rendeletekkel kellett kordában tartani. Ekkor alakultak ki a híres, jellegzetes álarcok, maszkok és jelmezek, amelyek mára a város legjellemzőbb szuvenírjeivé váltak. Napóleon 1797-ben betiltotta a féktelen tivornyába fajuló ünnepségeket, amelyeket csak 1980-ban elevenítettek fel újra az olaszok. Azóta is töretlen a népszerűsége, évről évre több millió turista látogatja meg a várost a világ minden tájáról – mára vitathatatlanul ez a város legnagyobb turisztikai attrakciója.

A nizzai karnevál, Franciaország (február 14. – március 4.) A francia Riviéra – és talán egész Franciaország – legnagyobb téli eseménye a hamvazószerda előtt két hétig tartó nizzai karnevál. A velencei karnevál mintájára megrendezett Carnaval de Nice első írásosemlítése 1294-ből származik, de igazi hagyománnyá a 19. század végétől vált. Az ünnepségre jellemzőek a színes, díszes jelmezek, a hatalmas papírmasé bábuk felvonulása, a tűzijátékok, és helyi specialitás a (debreceni virágkarneválhoz hasonló) virágos felvonulás (batailles de fleurs). Ez a karnevál legizgalmasabb része, amikor körülbelül húsz, több százezer virággal borított óriási kocsi vonul fel a Promenade des Anglais-n. Az első ilyen virágparádét 1876-ban tartották. A „virágok csatáját” a fesztivál alatt többször is megrendezik, amelynek a nézők is aktív résztvevői; a menetből egymásra és a közönségre is bőven szórnak a virágokból.

 

Felvonulás

 

A karnevál Santa Cruz de Tenerifében, Spanyolország (február 26. – március 9.) Európából talán a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken, Tenerifén megrendezett fesztivál rokonítható leginkább a riói karnevállal. Tulajdonképpen egy hatalmas buli, feltűnő ruhakölteményekbe öltözött csinos lányokkal, pompás jelmezekkel, menetelő zenekarokkal és fergeteges partikkal. A sziget szinte valamennyi lakója részt vesz az ünnepségsorozaton, amely két héten át vonzza az érdeklődőket a világ minden tájáról. A karnevál hivatalos részén több száz csoport lép fel, az „utcai” rész pedig a színes felvonulásokat jelenti. Számos külön rendezvény kapcsolódik a hivatalos programhoz, megválasztják a karnevál királynőjét (ami tulajdonképpen televízión közvetített szépségkirálynő választás), ifjú királynőjét és idősebb királynőjét is. Az utcákon különböző bandák versenyeznek, számos felvonulást és versenyt, közös táncos eseményeket szerveznek gyerekeknek és felnőtteknek. 1987-ben egyszerre kétszázezer látogató táncolt egyszerre a karnevál egyik szabadtéri programján, amely bekerült a Guinness rekordok könyvébe is. A karnevált egy bizarr esemény, a „szardíniák temetése” zárja, ahol feketébe öltözött gyászoló tömegek – főképp síró özvegyek – búcsúztatják a fesztivált és az ünneplést. A „temetés” végén (tisztító)tüzet gyújtanak, (szimbolikusan elégetnek egy hatalmas, papírmaséból készített szardíniát), amely az önfeledt mulatozást lezárja, és felkészíti az embereket a nagyböjti időszakra.  

 

 

Riói hangulat a Spanyolországhoz tartozó szigeten

 

 
A Binche-i karnevál, Belgium (március 2-4.) Belgium egyik legnagyobb és legbizarrabb fesztiválja a háromnapos karnevál Vallónia egy kisvárosában, a harmincezer fős Binche-ben, közvetlenül hamvazószerda előtt. A fesztivál főszereplői a Gillek: bohócszerű, zöldszemű maszkot viselő figurák, akik mulatozva és sörözve vonulnak. A szokás eredete homályba vész, de hagyományosan csakis a helyi lakosok, közülük is csak a férfiak ölthetik magukra a Gillek jelmezét, amely szerep a családokban apáról fiúra öröklődik. Természetesen az itteni fesztiválból sem hiányoznak az egyéb bizarr jelmezek, utcai felvonulások és mulatozások – különböző munkahelyi és önszerveződő csapatok öltöznek be ilyenkor egységes jelmezekbe. A jelmezek igen vegyes képet mutatnak: időnként a velencei maskarákat idézik, flitterekkel és tollakkal gazadagon díszített maszkkal, de vannak bohócok, mazsorettnek öltözött férfiak és népviseletet idéző ruhák is. Minden csapatnak van dobosa, az ő vezetésükkel körbemasíroznak a városkán, majd betérnek a saját kocsmájukba. A fesztivál gyökerei a 16. századig nyúlnak vissza, így Európa egyik legrégebbi utcai karneváljának számít, amelyet az UNESCO a szellemi örökségek listáján is nyilvántart. A fesztivál utolsó napján hajnalban indul a „narancscsata”, amikor a Gillek hatalmas kosarakból gyümölcsöket dobálnak a tömegbe – ezt nehéz megúszni száraz bőrrel.

 

Az Aalsti karnevál, Belgium (március 2-4.) Belgium másik nagy régiója, Flandria legismertebb karneválját Aalstban tartják, mely első írásos említése a 15. századból származik. A karneválnak itt is fontos eleme a jelmezbe bújt helyiek felvonulása, rengeteg női ruhába bújt férfival találkozhatunk, és itt is sor kerül a karnevál hercegének megválasztására, aki szimbolikusan a város polgármestere lesz az ünnepség idejére. Az események egyik fontos szereplője a Nagy Károly mondakör híres lova, Bayard (hollandul Ros Beiaard), aki a legenda szerint megmentette lovasát és három testvérét attól, hogy Nagy Károly elfogja őket. A karnevál szintén szerepel az UNESCO szellemi örökségi listáján.

 Aalst-i hangulat (fotó: Eric T'Kindt)

 

A kölni karnevál (2013 november 11. – 2014. március 4.) A kölni karnevál a hagyományok szerint a leghosszabb az itt felsoroltak között. Hivatalosan minden év november 11-én, 11 óra 11 perckor kezdődik, és egészen a nagyböjt előtti hamvazószerdáig tart. A helyiek ezt a hagyományőrző ünneplést az „ötödik évszaknak” nevezik. A karnevál persze Kölnben sem négy hónapon át tart – az advent idejére felfüggesztik, a hivatalos programok csak újév első napjaiban folytatódnak, amelyek közül a hamvazószerda előtti egy hét a legintenzívebb. Legnagyobb ünnepe pedig az ezt megelőző hétfő, a Rosenmontag: ekkor tartják a kocsis, fúvószenekaros, tánckaros, lovas felvonulást, és ekkor köszöntik a farsang három jelképes figuráját, a karnevál hercegét, földművesét és hajadonját, akik hagyományosan mind férfiak. A rosenmontagi felvonulásra a teljes város díszbe öltözik, valamennyi járókelő maskarát ölt és az utcán énekel és táncol. A jelmezek között hagyományosakat és egészen moderneket is találunk, a felvonuló hatalmas kocsikról a helyiek cukrot, csokit és virágot szórnak a nézelődőkre. A menet 4-5 órán keresztül tart, utána a város kocsmáiban folytatódik a buli. A beöltözést a látogatóktól is elvárják – legalább egy bohókás kalap vagy bohócorr mindenkinek kötelező.

 

A rijekai karnevál (január 17. – március 5.) Az egyik legnagyobb karnevál Európában, és bár nagy hagyományokkal rendelkezik, mostani formájában csak 1982-es újjászervezése óta rendezik meg. Azóta a fesztivál több mint húszezer résztvevővel és félmillió látogatóval számol minden évben. Már az 1900-as években is színes, jelmezes felvonulások jellemezték Rijekát. Ide járt mulatni és a „gonosz telet” elűzni az osztrák, a magyar, az orosz és a német nemesség. A karnevál minden évben hivatalosan a rendezvény szépségkirálynőjének megválasztásával kezdődik, akinek a polgármester átadja a város kulcsát. A kiválasztáskor sokkal inkább a jelmez, mint a szépség számít, emellett a királynőnek jó humorral és tánctudással is rendelkeznie kell.  A másik jelentős esemény a helybéli gyerekek jelmezes felvonulása, a gyerekek karneválja. Ezt mindig nagy felhajtás kíséri, az ország másik végéből is felutaznak a rokonok, hogy lássák gyereküket, unokájukat. A több mint egy hónapos rendezvény majdnem minden napjára jut program – ha éppen nincs karneváli felvonulás, akkor is bőven találunk koncerteket, kiállításokat és esti jelmezes bulikat.

Forrás: Európa Pont

SZÓLJ HOZZÁ!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.